• NÉPKÖR TÖRTÉNETE

    A horvátországi magyarság nemzetünk megmaradása érdekében mindig is igyekezett megőrizni anyanyelvét, kultúráját és ápolni népi hagyományait. Erre a Júlián-iskolákban és a különböző egyesületeikben tartott összejöveteleken volt lehetöségük. Az első világháború utáni évtizedben a magyarság teljesen magára hagyatva, egyesületek nélkül, szervezetlenül állt ezen a területen. Ez alól néhány falu képez kivételt, mint pl. az Eszék mellett fekvő rétfalusi kisközség. Református magyarsága egész Szlavóniában talán a legrégibb idő óta fejt ki szervezett kulturális tevékenységet. Már 1925-ben egyesületet alakított Olvasókör néven, amely könyvtárat tartott fenn, lapokat járatott és időnként társas összejövetelekkel helyettesítették a kultúrelőadásokat. Az egyesületnek dalárdája is volt, amely egyházi ünnepek és temetések alkalmával egyházi énekekkel szolgált.

    A horvát közegben élő Magyarok Kultúregyesülete 1946-ban alakult újra. Nem csak Eszék, de egész Horvátország területén egyik legrégebbi kultúregyesülete a Népkör Magyar Kultúregyesület 1946 március 15-én lett hivatalosan bejegyezve. 1955-ben az egyesület székhelyét a városközpontból a Magyar Rétfaluba helyezik át, a Petőfi Sándor utcába (az utca ma is ezt a nevet viseli) ahol a legtöbb magyarajku lakos élt és amely utcáin szinte csak magyar beszédet lehetett hallani.

    Az egyesület aktív tagjai idejüket, szorgalmukat, de gyakran az anyagiakat sem sajnálva igyekeztek a kitűzött célokat megvalósítani, amelyek az eszéki magyarság anyanyelvének, kultúrájának és népi hagyományainak megőrzése volt. Gazdag könyvtárat hoztak létre, az akkori rétfalusi általános iskolával együtt gyermek népitánccsoport működött és a Népkör tagok szereplésével színjátszó elöadásokat is tartottak nagy sikerrel. Rádión keresztül népszerű énekesek, operaénekesek fellépésével rendszeres nótaestet, táncestet, irodalmi estet tartottak. Vasárnap délelőttönként egy pohár ital mellett sakkra, kártyapartira jöttek össze többnyire a férfiak. Rendszeresen atraktív újév-várásokat, farsangi „Maszka” bálokat rendeztek és más szórakoztató, kultúrális tevékenységet folytattak. Az érdeklődés ezek iránt a rendezvények iránt nagy volt, nemcsak a magyarok, de Eszék város és a környék más nemzetiségű lakosságánál is. Negyven évvel később megalakult a Népkör Vegyes Kara, amely napjainkban is sikeresen működik. A Népkör MKE Horvátországban és a Kárpát-medencében egyaránt más egyesületekkel és szervezetekkel is együttműködik.

    Az Egyesületnek külön jelentős szerepe volt a Honvédő háború idején, amikor kitárta ajtaját a számüzetésbe kényszerített nemzettársai előtt, hogy e nehéz helyzetben is legyen hol ápolni anyanyelvüket és kultúrájukat.

    Nemzetünk lélekszáma jelentősen csökkent a lakosság elöregedése és a többségnemzetbe való lassú, de állandó beolvadása miatt. Ennek ellenére az Egyesület továbbra is tevékenyen őrzi a magyar nemzetiségü lakosok hagyományait, kultúráját és szokásait. Az idősekkel és gyermekekkel való törődés jelen van több mühely munkájában, játszóházában.

    A Népkör keretében működő számos szakcsoport sokirányú tevékenységet kinál minden egyesületi tagnak, akár olvasásról, kártyázásról, éneklésről lenne szó, de megújíthatja anyanyelvtudását is, részt vehetnek különböző művelődési rendezvényeken, táncos, zenei esteken, gasztro-megmérettetésen, vagy gyermekeik, unokáik játszóházas foglalkoztatásán.

  • POVIJEST DRUŠTVA

    Mađarsko stanovništvo u našim krajevima oduvijek je nastojalo sačuvati svoju kulturu, jezik i običaje. Okupljali su se u raznim udruženjima i u Julijanskim školama. Ukidanjem istih dugi niz godina nisu postojala nikakva udruženja niti okupljališta. Nekoliko izuzetaka u malim seoskim sredinama zabilježeno je okupljanjem oko reformatske crkve uz koju su od najstarijih vremena njegovali organizirani kulturni život. Takvo je i naselje Retfala, smješteno na samom zapadnom rubu grada Osijeka. Imali su knjižnicu, izdavali novine, organizirali razna kulturna događanja. Aktivnije udruživanje započelo je nakon 1928. godine, a jačanje pokreta za objedinjavanjem identiteta i organiziranjem Mađara naročito je bilo snažno tijekom Drugog svjetskog rata.

    Mađarsko kulturno društvo „Nepkor„ jedno je od najstarijih mađarskih kulturnih društava ne samo u gradu Osijeku, nego i na području cijele Republike Hrvatske. Prema službenim podacima osnovano je 15. ožujka 1946. godine zahvaljujući entuzijazmu nekolicine tadašnjih istaknutih Mađara. Prvih godina društvo je mijenjalo ime, da bi konačno početkom 50-tih godina nastavilo svoje djelovanje pod imenom Nepkor, u slobodnom prijevodu krug naroda.

    Od 1955. godine sjedište društva preseljeno je u Mađarsku Retfalu, u ulicu Šandora Petefija, (koja i danas nosi to ime), u kojoj je bila najveća koncentracija mađarskog stanovništva, a na ulicama se čuo gotovo samo mađarski jezik

    Aktivisti Društva nisu žalili truda, vremena a često ni materijalnih sredstava za ostvarivanje ciljeva Društva, a to je sačuvati jezik,kulturu, tradiciju i običaje Mađara u Osijeku. Organizirali su bogati knjižnicu, njegovali dječji folklor u suradnji sa tadašnjim mađarskim odjeljenjem retfalačke Osnovne škole, priređivali igrokaze u kojima su sve uloge odigrali članovi Društva, organizirali su redovite večeri pjesama uz sudjelovanje poznatih radijskih i opernih pjevača,organizirali plesne večeri, književne večeri,druženja nedjeljom prijepodne uz karte,šah i čašicu pića. Atraktivni su bili i redoviti dočeci Nove godine, balovi pod maskama i druge kulturno zabavne aktivnosti. Interes je bio veliki,ne samo u redovima pripadnika mađarske nacionalnosti nego i drugim stanovnicima grada Osijeka pa i šire.Osnovan je i mješoviti zbor koji ozbiljno djeluje i danas.

    Društvo je uspostavilo i održava brojne odnose s drugim društvima unutar i izvan RH, kao i s aktualnim društveno političkim organizacijama.

    Posebnu i vrlo značajnu ulogu Društvo je imalo u Domovinskom ratu, kada je mnogim prognanicima mađarske nacionalnosti otvorilo svoja vrata kako bi i u teškim uvjetima mogli njegovati svoje običaje, jezik i kulturu.

    Polagani proces asimilacije i starenje stanovništva uzima i danas svoj danak. Unatoč tome Društvo i dalje djeluje na očuvanju tradicije, kulture i običaja stanovnika mađarske nacionalnosti, briga o starima kao i o djeci također je prisutna kroz razne radionice i dječje igraonice.

    U Društvu djeluje niz sekcija koje pružaju veliki izbor aktivnosti svakom članu Društva, bez obzira želi li čitati, kartati,pjevati, plesati, obnoviti ili učiti materinji jezik, sudjelovati u raznim kulturnim događanjima, plesnim ili glazbenim večerima, kulinarskim nadmetanjima ili uključiti djecu, unučad u organizirane igraonice.