• A NÉPKÖR MÉGSEM HAJTOTT FEJET A VÍRUS ELŐTT

    A Népkör a korona-vírus pandémia idején a többi kultúregyesülethez hasonlóan kénytelen volt felfüggeszteni tevékenységét, csupán a legalapvetőbb irodai tevékenységet fenntartva. Az egyesület szakcsoportjainak találékony tagjai viszont nem kívánták sokáig tűrni a tétlenséget, és ahol csak lehetett megtalálták a módját hogyan tudják az előírt szigorú korlátozásokat tiszteletben tartva mégis folytatni tevékenységüknek legylább egy részét.

    Elsők között a magyar nyelvet ápoló szakcsoport reagált a helyzetre, amely nem rekesztette be teljesen a tevékenységét. Rövidesen a korlátozások bevezetését követően létrehoztak az egyik hálózaton egy csoportot amelyben üzeneteket küldenek, új szavakat és kifejezéseket osztanak meg egymással, bővítik a nyelvismeretüket. Ez egyelőre meghatározott időpontokon kívül működik, állandó kommunikációval, napi szinten, de Pavicsics Márta vezetőjük videó-konferenciás eszközök bevetéséről is gondolkozik, hogy a rendszeres heti órákat is visszahelyezhessék a szakcsoport tevékenységébe, amelyeken tovább tudják gyakorolni a magyar nyelv gyakorlati használatát is, nem megszegve a fertőzés terjedésére irányuló rendelkezéseket.

    A másik tevékenység amelyre nagyon gyorsan sor került az idősebb tagok gondviseléséről szóló projekt keretében történik. Miután nem tudták megtartani a rendszeres havi találkozásukat, Kovács József projektvezető kezdeményezésére szintén egy kommunikációs csoportot alkottak, amely keretében mindenek előtt az idősebb, gyakran egyedül élő tagjaiknak igyekeznek segíteni, az elszigeteltséget könnyebbé tenni, egymást támogatni a kitartásban és otthonmaradásban. Akiknek viszont nincs közelebbi hozzávalója aki helyettük boltba vagy gyógyszerért tudna menni, felkínálták a fiatalabb tagok segítségét. Húsvétra pedig egy külön meglepetéssel is kedveskedtek három egyedül élő, nehezebben mozgó idősebb tagjuknak, akiket süteményekkel ajándékoztak meg. Ezeken kívül tervükben áll otthon is végezhető, kifejezetten az idősebb korosztálynak kialkotott testedző gyakorlatok videó felvételeit a tagjaik között terjeszteni.

    Habár kicsit nehezebben volt megvalósítható, főképp mivel részben valamivel érettebb korú, a technológiához mégis némileg kevésbé értő tagokról van szó, az egyesület nagyon lelkes néptánccsoportjának is sikerült videó-konferenciás órákat szerveznie, amelyek segítségével, Szemesi Róbert vezetésével a csoport mégis rendszeresen, kétszer hetente tud gyakorolni, új elemeket tanulni. Így a szakcsoport mindössze egy hétig szünetelt, most viszont némileg módosított programmal aktívan folytatni tudja tevékenységét.

    Az említettek mellett a kézműves szakcsoport tagjai is szorgalmasan működnek, mindenki saját otthonában, és az internet és egyéb médiák használatával osztják meg egymással a műveiket, közlik tapasztalataikat. Felmerült annak ötlete is, hogy a vesztegzár időszaka alatt készült kézimunkák, kézműves tárgyak a tilalmak megszűnését követően egy külön kiállítás tárgyát képezzék.

    Mint láthatjuk, habár a koronavírus által kiváltott korlátozások komolyan kihatottak a kultúregyesületek életére, az eszéki Népkör lelkes tagjai még egyszer bebizonyították, hogy amikor az ember valamit szívből tesz, akkot „gondok nem léteznek, csak kihívások“, és hogy a túlélő nem mindig az aki a legnagyobb, legerősebb, leggyorsabb vagy legokosabb, hanem az aki legjobban tud a fenálló helyzethez illeszkedni, alkalmazkodni. Viszont azt is külön kihangsúlyozták, hogy mindez nem lett volna lehetséges, ha a helyzetet nem ismerték volna fel és nem nyújtottak volna megfelelő támogatást azok, akik a létezésüket, működésüket már éveken át segítik – a Horvát Kormány Kisebbségi Tanácsa, a Bethlen Gábor Alap és a Csoóri Sándor Program, akik a pandémia idején is nagy megértéssel támogatják az egyesület csökkentett mértékű, de továbbra is nagyon értékes tevékenységét.


  • NÉPKÖR IPAK NIJE POGNUO GLAVU PRED VIRUSOM

    Népkör je za vrijeme pandemije korona-virusa slično ostalim kulturnim društvima morao privremeno obustaviti svoje aktivnosti, uz obavljanje tek najosnovnijih uredskih zadataka. Snalažljivi članovi raznih sekcija društva međutim nisu bili spremni dugo biti besposleni, i gdje god je bilo mogućnosti pronašli su način kako nastaviti makar s dijelom rada uz potpuno pridržavanje strogih ograničenja.

    Među prvima je na situaciju reagirala sekcija za očuvanje jezika, koja zapravo uopće nije ni prestala s radom. Ubrzo nakon uvođenja ograničenja su oformili grupu na jednoj od poznatih platformi u kojoj šalju poruke, dijele jedni s drugima nove naučene riječi i izraze, proširuju svoje poznavanje jezika. Za sada se to događa izvan nekih određenih termina, u kontinuiranoj svakodnevnoj komunikaciji, ali voditeljica Marta Pavičić razmišlja i o uvođenju video-konferencija, kako bi se mogli vratiti i redovni tjedni sati u rad sekcije, a na kojima bi se mogla dalje usavršavati i praktična primjena naučenog bez kršenja odrebi usmjerenih na sprječavanje širenja zaraze.

    Druga aktivnost koja nije dugo čekala je briga o starijim članovima društva. Nakon što nisu bili u mogućnosti održati svoje redovito mjesečno okupljanje, na inicijativu voditelja projekta Jožefa Kovača također je napravljena jedna grupa za komunikaciju u kojoj nastoje pomoći prije svega starijim članovima, posebno onima koji žive sami, olakšati im izolaciju, te davati međusobnu podršku da lakše izdrže neuobičajenu situaciju i da s manje muke ostanu kod kuće. A onima koji nemaju nekoga tko bi mogao otići umjesto njih u trgovinu ili po lijekove, ponudili su pomoć mlađih članova. Za Uskrs su priredili i malo iznenađenje za troje slabije pokretnih starijih članova koji žive sami, kojima su donijeli kolače na poklon. Osim toga planiraju i dijeliti video-snimke tjelovježbi koje se mogu raditi i kod kuće i koje su prilagođene za stariju životnu dob.

    Iako je bilo malo teže ostvariti, posebno jer se radi u jednom dijelu o nešto starijoj generaciji koja nije u tolikoj mjeri naviknuta na sve mogućnosti suvremene tehnologije, entuzijasti iz folklorne sekcije su ovladali platformom za video-konferencije i pomoću nje uz vodstvo voditelja sekcije Roberta Semešija počeli održavati redovne sate dva puta tjedno, učeći i uvježbavajući nove elemente za buduće koreografije. Tako i ova sekcija koja je pauzirala svega jedan tjedan može s donekle prilagođenim programom aktivno nastaviti s radom.

    Pored navedenih i članovi sekcije za rukotvorine vrijedno rade, svatko kod svoje kuće, i uz upotrebu interneta i drugih medija dijele među sobom slike svojih novih uradaka, te dijele svoja iskustva. Pojavila se i ideja da se nakon završetka karantene organizira i manja izložba od u međuvremenu nastalih djela.

    Kao što možemo vidjeti, iako su ograničenja koja su uvedena zbog korona-virusa ozbiljno utjecala na život kulturnih društava, vrijedni članovi Népköra su još jednom dokazali da kada čovjek nešto radi od srca onda „ne postoje problemi, nego samo izazovi“, kao i da obično ne preživljavaju oni najveći, najjači, najbrži ili najpametniji, nego prije svega oni koji se najbolje znaju prilagoditi. Naravno, pri tome trebamo posebno naglasiti i da sve to ne bi bilo moguće da probleme nisu prepoznali i da nisu imali razumijevanja oni koji postojanje društva već godinama pomažu – Savjet za nacionalne manjine RH, te mađarske zaklade Bethlen Gábor Alap i Csoóri Sándor Program, koji i za vrijeme pandemije oružaju odgovarajuću podršku doduše nešto smanjenoj, ali i dalje vrlo vrijednoj aktivnosti našeg društva.